Nem értem én mit vétettem neki, elmegy mellettem úgy a folyosón, hogy még egy köszönést sem kapok. Nem akarom megbántani, sem fájdalmat okozni neki, de egyszerűen belefáradtam. Sajnos ez csalódás..egy barátban, legalábbis azt hittem, hogy azok vagyunk. Sokáig őrlődtem a dolgon, de akármit próbáltam is meg, a régi énjét elvesztette. =/De azt nem fogom hagyni, hogy a számomra fontos embereket is megbántsa. Az egy dolog, hogy velem így viselkedik, de azokat, akikkel szorosabb volt a kapcsolata..na azt már nem. Téma váltás.. : )
Napról napra egyre jobban szeretem, köszönöm a mai délutánt is. Ennyit már nagyon régen nem nevettem, na és hát igen, miért is ne..az egész szomszédság is összegyűlt. Nem is mi lennék : ] Remélem holnap is valami ilyesmi napom lesz, hátha még az olasz dogát is túléljük valahogyan :)
"Valaki, azt mondta, ne higgy, mert csalódni fogsz
De Én csak ennyit mondtam erre:
Abban még szerintem, nem lehet semmi rossz,
Hogy ha valaki vágyik még a szebbre, a jóra,
Egy pozitív szóra, egy színes fotóra,
Legyen egy boldog óra vagy csak egy perc,
Egyetlen pillanat, ami a szívedben örökre megmarad."
De Én csak ennyit mondtam erre:
Abban még szerintem, nem lehet semmi rossz,
Hogy ha valaki vágyik még a szebbre, a jóra,
Egy pozitív szóra, egy színes fotóra,
Legyen egy boldog óra vagy csak egy perc,
Egyetlen pillanat, ami a szívedben örökre megmarad."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése